Új album

Linkek

Acoustic-guitar.hu
Hutton Laszlo

SZABÓ SÁNDOR - ELÕADÓ MÛVÉSZ,
ZENESZERZÕ, ZENEKUTATÓ

1956- ban született Törökszentmiklóson. Tanulmányait klasszikus gitáron kezdte
magántanárnál. A hetvenes évek közepétõl figyelme a jazz és az improvizáció felé irányult.
A nyolcvanas évek elején tanulmányokat folytatott Budapesten a Bartók Béla
Zenemûvészeti Szakiskola Jazz Tanszakán, mint vendéghallgató. Már akkor érezte, hogy
az improvizációt nem egyetlen stílushoz kötve kell tanulnia, hanem magában kell
szintetizálnia mindazokat a zenei hatásokat, amikhez fogékonysága, érzékenysége közel
engedi és erre építve kell fejlesztenie improvizációs készségét. Ehhez a távol-keleti
zenékben való elmélyülés a legjobb táptalajt nyújtotta számára. A mûvészt nyilvánosan
1980-tól kísérhetjük figyelemmel. Hazánkban elsõként kezdett szólóban modern
akusztikus gitárzenét játszani. A figyelmet elsõsorban külföldön hívta fel magára a
különféle kultúrák húros hangszereinek technikáját ötvözõ egyedi játékával, modern
darabjaival és mély szellemiségével. Lemezei Magyarországon, Angliában, Olaszországban,
Venezuelában, Kanadában, az Egyesült Államokban, és Németországban jelentek meg.
1998 óta szinte bejárta az egész világot, koncertezett Ausztráliában, Japánban, Koreában,
Indiában, Közép-Ázsiában, Kanadában, Venezuelában, az Egyesült Államokban és persze
Európában szinte mindenhol fellépett már.

Elsõsorban zeneszerzõként határozza meg önmagát, aki saját mûveit adja elõ hangszerein.
Muzsikusként szellemi mesterének Szabados Györgyöt tekintette. Gondolkodására Hamvas
Béla, Hazrat Inayat Khan, Ramana Maharshi szellemi öröksége gyakoroltak nagy hatást.
Különösen a misztikus intuíció gondolata foglalkoztatja, amiben a világ megismerésének
egyik szintje az intuícióban és meditációban való kiteljesedés. Ezért is az improvizációt
tekinti a legmélyebbre nyúló alkotásmódnak. Minden kompozíciója improvizáción alapul. Az
ihlet által az Univerzum rejtett mélységei tárulnak fel a világ láthatatlan, de érzékelhetõ
kiterjedéseinek a kivetítéseként. Zenéiben az õsi és a modern egyszerre jelenik meg.
Ideálja, egy idõn túli, õsi forrásokból táplálkozó komplex zeneiség, a hangok és a csend
közös természetében rejlõ üzenet. 2010-ben megkomponálta és bemutatta, majd CD-n is
megjelentette elsõ nagyobb formátumú magyar gitármûvét a Magyar Gitár Rapszódiát.
2016-ban fejezte be a 16-húros gitár mûvészetét összefoglaló album sorozat 3. részét.
2017-ben megalkotta a 21. Századi lant címû kortárszenei albumát, ahol különféle
lantokon játszik modern zenét. A Greydisc Records kiadó felkérésére egy különleges
elektro/akusztikus zenei koncepciót mutatott be a Kevin Kastninggel közösen készült az
Ethereal I címû albumon, amiért 2018-ban több kategóriában a Greydisc Records további 3
lemezén is Grammy elõjelölést kapott, amiken mint zeneszerzõ, gitáros és hangmérnök is
szerepel. Ma már közel 100 hanglemezen hallható játéka.

Szabó Sándor kísérletezõ alkatú muzsikus, a hangszer hangzó lehetõségeinek és a rajta
játszható zene határainak szüntelen kutatója. A kilencvenes évektõl behatóan
tanulmányozta a digitális effektprocesszorokban és az elektromos gitárban rejlõ, eddig ki
nem használt lehetõségeket és az elektromos gitár tiszta hangzásának újraformálásával
izgalmas, újszerû hangzásokat alkotott, és ezek hallhatók az Echolocation, és az Ethereal
sorozat albumain.

Az 1980-as évektõl kezdve gyûjti, tanulmányozza és kutatja a keleti zenét. Ezen idõ alatt
megtanult játszani többféle keleti hangszeren. Megismerve a keleti - különösen az indiai és
a perzsa- klasszikus zene alapelveit és esztétikai rendszereit, történelmi és földrajzi
összefüggéseit, egy olyan teóriához vezették, hogy keleti õseinknek létezett egy magas
színvonalú klasszikus kultúrája a zenében és a táncban egyaránt. Jelenlegi zenéjében
intuitíve hozza fel õseink zenéinek ma felidézhetõ, lehetséges interpretációit. Kutatási
módszere megfelel egy régészének, aki töredékekbõl képes újra összeállítani régmúlt idõk
tárgyait. A több évtizedes kutatásnak eredményeként hangfelvételeken is hallhatók keleti
ihletésû zenéi. Zenei tárgyú írásaiból rendszeresen tart elõadásokat a Bakuban,
Szamarkandban és Shakrishabz-ban rendezett keleti zenei konferenciákon.

Eddig 3 könyve jelent meg. 2011-ben A zene metafizikája, 2015-ben a Zenélõ Õskelet,
majd 2017-ben a Zenebölcseleti elmélkedések címû tanulmány kötete. Írásaiban és
zenéjében egyaránt megjelennek inspirációk a Közel- és Távol-Keletrõl, egy újfajtantudatosság az õsi magyar zene gyökereirõl, klasszikus koncepciókról és formákról,
valamint a zene és a gondolat szabad folyásáról az improvizációban. Mûvészi pályája az
örök átjárók keresése a különféle kultúrák és az emberi gondolkodásmódok szakadékai
között.

Az elmúlt években a gitárokat felváltották a különféle keleti hangszerek (esraj, guzheng,
baglama, lant), zenéjének polifóniáját felváltotta a modalitás és az õsi zeneiségben
gyökerezõ elõadásmód. Bárhol is lép fel, “nyugati-keleti zenészként” koncertjei szinte
szertartásszerûen zajlanak, különös hangulatokat megidézõ, jelenlétet teremtõ zenéje
igazi szellemi beavatást kínálva az idõtlenség dimenziójába emeli befogadóit.