Zenész Magazin 2002 Áprilisi számában jelent meg

Szabó Sándor

A nyolcvanas években, a SzaMaBa Trióban feltűnt akusztikus gitáros az utóbbi években külföldön ismertebb, mint idehaza. 1996 óta három albuma jelent meg német kiadónál, s folyamatosan járja a világot, márciusban például Amerikában és Japánban is muzsikált. Olvasóink persze jól ismerik a nevét, mely leginkább hangszerbemutatók után olvasható, bár biztosan sokan emlékeznek a hazai hangszerkészítőket bemutató sorozatára is.

- Folytassuk azt a témát, amit Samuval kezdtünk el a múlt hónapban. A hangszerbemutatókról esett szó, mégpedig abból a szemszögből, hogy egyesek szerint itt bújtatott reklámról van szó.

- Az interneten kószálva én is olvastam ilyen véleményt – mondja Szabó Sándor. – Volt, aki egyenesen arra buzdította az embereket, hogy a Zenész cikkei alapján semmiképp ne vegyenek hangszert, mert mi csak jót írunk róluk. Samuhoz csatlakozva én is csak azt mondhatom, hogy az árkategóriákat figyelembe véve készülnek elemzéseink, mert hiábavaló lenne összehasonlítani a legolcsóbb és a legdrágább gitárokat. Nyilván vannak, akiket megtéveszt, hogy mindkét esetben ugyanazt a szó- és fogalomkészletet használom. Pedig ha azt mondom egy hangszerről, hogy jó, azt a maga kategóriáján belül értem.

- Ugyanakkor valóban nem hordtok le a sárga földig egyetlen instrumentumot vagy berendezést sem.

- A Zenész doktrínájához tartozik, hogy elsősorban jó hangszerekről írunk. Hiszen nem vagyunk botránylap. S ehhez még hozzátartozik, hogy a beérkező hangszerek között elvétve lelünk ócska darabot. A kereskedő érthető módon a jó termékét hozza el kipróbálásra.

- Mégis: nem lenne fontos, hogy az olvasó megtudja, mi az, amit semmiképpen ne vegyen meg?

- Nem csak hogy nem botránylap a Zenész, még csak nem is fogyasztóvédelmi újság. Hanem szakmai magazin. Olyan termékek szerepelnek az oldalakon, amelyekről érdemes írni. Egyszer például selejtes darab került hozzám. Valószínűleg a kereskedő sem tudott róla, kibontatlanul küldte hozzám, hogy majd én megírom a véleményemet. Hogy ez az egyetlen selejt volt-e, vagy az egész széria hasonló gondokkal küszködött, azt nem tudhatom. Mindenesetre visszaküldtem a hangszert, mert nem tudtam volna mit írni róla.

- Lépjünk tovább. Mit csinálsz, ha épp nem gitározol és nem írsz?

- Előbb azt mondom el, mit nem csinálok. Sajnos csak három évig működött gitár-hangtechnikai iskolám. Jelenleg szünetel, mert az utóbbi időben visszaesett a hangszer iránti érdeklődés. Viszont tanítok az Octopus Multimédia Intézetnél. Több tárgy oktatásában is részt veszek, közülük az egyik legizgalmasabb a Tanuljunk meg hallgatni! címet viselő fülfejlesztő gyakorlat. A diákokkal igyekszem megértetni, hogy akkor lehetnek jó hangmérnökök, ha úgy tekintik a hangot, mint nőgyógyász a páciensét. Aki ugye nem úgy fut neki a feladatnak, hogy itt egy bombázó, de jó lesz hozzáérni, s nem is undorodva, ha kevésbé szép nő lép be a rendelőbe. A hangmérnök számára is érdektelennek kell lennie, hogy neki magának tetszik-e az adott hangjelenség, meg kell szabadulnia az előítéleteitől, ha jó munkát akar végezni. Hat hónap után végre sikerült elérnem, hogy már meghallgatja a metálos beállítottságú a techno-dalokat és viszont. Mert eleinte ilyenkor az „ellentábor” elhagyta az órákat.

Időnként én magam is hangmérnökösködöm. A német Acoustic Music Records hat évvel ezelőtt pályázatot hirdetett egy hangmérnöki állásra, kifejezetten az akusztikusgitár felvételéhez. Sikerült megkapnom a munkát, s azóta japán, olasz, amerikai és német gitárosok albumainak hangmérnöke voltam. Saját lemezeimet is én készítem de ezt a saját stúdiómban. Mellesleg ennél a kiadónál jelennek meg lemezeim, itthon pedig magánkiadásban.

- Nyilván sok gitárost ismertél meg, így egyszerűbb lehetett az I. Nemzetközi Akusztikusgitár Fesztivál megszervezése.

- Májusban tíz állomásos turnén veszünk részt a japán Isato Nakagawa, az olasz Franco Morone és a német Peter Finger társaságában. Azzal a céllal, hogy megismertessük az emberekkel a hangszer kultúráját. Sajnos, csak néhány nagy név van a köztudatban, és sokan el sem tudják képzelni, hogy mi minden szólaltatható meg akusztikusgitáron. Ezúttal ír zene éppúgy hallható lesz, mint country, blues vagy jazz. Szeretném, ha ezentúl minden évben megrendezhetnénk a fesztivált, változó szereplőkkel. Mert tényleg sok, több száz kiváló gitárossal állok kapcsolatban.

- Szintén kevesen ismerik a magyar hangszerkészítőket. Illetve sorozatod után már múlt időbe tehetjük ezt a mondatot.

- Én majdnem mindegyiküket ismertem korábban is. Minden egyes gitárom készíttetett hangszer, ami leginkább abból fakad, hogy a tizenhat húr a mániám. Ami a hangszerkészítőket illeti, nagyon fontosnak éreztem a bemutatásukat. Egyrészt azért, mert így újabb bizonyítékot lehetett szolgáltatni arra, milyen szellemi és tudásbeli potenciál rejlik ebben a kis országban. Másrészt szerintem a Zenész egyik legfontosabb feladata, hogy hidat verjen szakma és szakma közé, hogy egymásra találjon a gyártó, a forgalmazó és a muzsikus.

M. Gy.